Emlékszem egy drága
aranyos kislányra
kit mindenki szeretett
ki elkapta, ha arra járt
röptében a szelet

(Mi lett belőled Magda?)

Talapzatán kőszobor
jéggé dermedt szívvel
lóbálja a kardot
azt kiáltja: tűnj el!

Ilxen vagy, ilyen lettél
most már tudom Magda
soha nem szerettél

Barátod nem voltam
játszottál szerepet
üres, hideg szívvel álltál
a leomló függöny megett

(Vagy tévedek Magda?)

Régi erőm elhagyott
talpam alól kövek omlanak.
Megyek tovább lépdelek
várnak rám új szelek
új szerető, vídám barátok.

Emlékszem egy drága
aranyos kislányra
kit mindenki szeretett
ki elkapta, ha kedve volt
röptében a szelet.

(Még mindíg szeretlek Magda)