Nyáron történt, nem oly régen
Úgy volt csak, mint a mesében
Hajóm szelte a habokat
A móló, a part elmaradt
Beleveszett a semmibe.

Magam voltam, rád gondoltam
A grószshottot beljebb húztam
Hogy megdőljön a vitorlás
Fokozódjék a száguldás.
S a hullámok egyre jöttek.

Szép szemedet felidéztem
Alakodat egyre néztem
Ahogy a dekken napozol
Kél ajkadon tündér mosoly
Mint habokon játszik a fény

Elborult és felhők jöttek
Álmaim már messze szöktek
Messze szöktek nem talállak
(A parton hiába várlak)
És a hajóm hánykolódik

De még mindig te vagy nekem
Az életem, a kedvesem
Éjjel nappal Rád gondolok
Szívem most is érted dobog
S dől a hajó, a vitorlás

(Sosem foglak elfeledni
Sosem fogok mást szeretni

A SÖRT KIVÉVE.)