Szőrös a lábam
gennyes a hátam
a sántának bepiszkáltam
de nagyot.
Ismerhettek:
utcagyerek vagyok,
kasza gyerek vagyok.

Sört iszok este
pájinkát reggelre
kelve röhögök
mellette nagyot.
A csajok komálnak
berágnak, ha látnak
marhára.
Ugyan mi van ebben,
tudjátok: csajok!

Sitten végzem jól tudom
bevágnak egy hajnalon
nincs sem múltam
sem jelenem
sem holnapom
sem kedvesem.
Maholnap azt mondom:
csókolom, elvesztem!

Lehet, felakasztanak
na, bumm, akasszanak!
Ilyen vagyok, emberek
ne szánakozzatok
ne ejtsetek könnyeket.

És, ha már nem leszek
síromra tegyetek
bort és kenyeret
és virágot egy csokrot
csupán ne többet
s odalenn a sír mélyiben
az élvezettől elhonyálok.

Kettőt látok, még
írom e versikét
egy leányt és egy barátot
mindkettő elhagyott.
Jaj!
Mindkettő elhagyott!
(Ilyenek a barátok:))