Talán vége…
Talán e zárt kőrből
kitörök s elmegyek
messze, túl a kék
partokon…a végtelenbe.

Talán vége, talán
nem látlak többé.

Nem látom többé
a szemed, melyet
annyira szeretek
karcsú, sudár termeted
nem érintem a kezed
igen, a kezed, szép
újjaid, ékes tenyered

Talán vége. Talán a
börtönből kitörök…
lerázom a láncot
s lejtek örömtáncot
hogy végre vége,
hogy megszabadultam
örömtánc helyett
gyászos, halotti ünnepet.

De valami még visszatart
valami még idekötöz
árva, bús börtönömhöz
a szemed, a szemed
rám vetődő édes tekinteted.

Búcsúzom. Isten veled.
De még habozok…
még itt vagyok
nézz rám, szólíts meg…
még nem megyek