Az uccán sokan vótak és éltek még a hótak. A nyár fuvallata virult mindenütt. Mentek az emberek mindenfele. A Körúton zajlott a forgalom lombos fák alatt. Arra jött a pápua, nem apám ura, az ki embert még nem ölt. De akkor oottan délben, az ebédidő kellős közepében kedve támadt erre. És egy embert hátba nyilazott mérkezett nyilával. Na, az vót asztán a hirig! Ha láttátok vón. Az ember egybő hasra esett, hátából kiállt a pápua nyila. Meghótt…meghótt, aszon nyomba, mint a sz…sz…ósz. Láttatok mán hót szószt? Mer én láttam. Asztán tovább álltam, h eszt a kisz történetet, nektek preszentálhassam, elővezethessem. Éljen, aki él. S haljon a gyáva. Akinek nincsen lába. Agyő.