Az itt olvasható tanulmány 3822-ben jelent meg a Line of Space-ben. Szerzője Oskar T. Whale, a Coordinating Smouth of Wordskales űrstratégiával foglalkozó szekciójának alosztályvezetője. A cikket szövegváltoztatás, és kommentálás nélkül adom közre, meggyőződésem, hogy önmagáért beszél!

Bevezető:

A szerves vegyületek bázisán felépülő, oxidációs folyamatokra alapozott szomatikus élet a 41 221/B/122 sorozatjelű Föld-bolygón keletkezett 6 millió évvel ezelőtt. 200 ezer éve a Földön megjelent az ember. Időszámítás után 2000-3000 között a bolygó természeti és biológiai átalakulások sorozatán átesve válságos állapotba került. A folyamatok hátterében fontos szerepet játszottak a belső háborúk, melyeket a föld-lakosság hatalmi csoportosulásai az emberiség létrejöttének korai korszakai óta egymás ellen vívtak, különösen az ún. modern, vagy más szóval világháborúk.
2775-e a tudósoknak sikerült megoldania azokat a problémákat, amelyek addig lehetetlenné tették a távoli tejútrendszerek bolygóinak megközelítését, azok felfedezését. A Bolton-Smutz féle paradoxon feloldása, Metreveli elméletének és számításainak gyakorlati alkalmazása révén a harmadik évezred elején az emberiség eljutott a 111-es, a 112-es és a 114/C tejútrendszerek lakható bolygóira és megtelepedett ezeken. Jelen ismereteink szerint ma 543 bolygón van település, illetve csillagközi állam, számuk folyamatosan nő. Mivel az űrállamok függetlenek egymástól, érdekellentétek nem termelődnek ki közöttük, így a háborúk veszélye napjainkra megszűnt.

Az első világháború 1914-1918

Az első világháború a világ, gazdasági újrafelosztásáért indult meg. A központi hatalmak (Németország, Osztrák-Magyar monarchia, Törökország, Bulgária) háborút indított az antant hatalmak országai (Francia-ország, Anglia, Olaszország, Benelux államok) és Oroszország ellen. Az igazi ok az volt, hogy Németország ipari termelése és ezzel összefüggésben hatalmi törekvései az 1900-as évek elején már területi követelésként is megfogalmazódtak, amit az antant hatalmak, főleg Anglia, és Franciaország nem voltak hajlandóak elismerni. Az ellentétek kiéleződtek, és végül világméretű háborúhoz vezettek, melybe az a amerikai Egyesült Államok az antant hatalmak oldalán avatkozott be. A háborút emberek vívták, gépek segítségével. A szárazföldi csapatok harcait repülőgépek, tankok, harckocsik támogatták. A lőfegyverek tűzereje, hatótávolsága az előző háborúkban alkalmazott fegyverekhez viszonyítva megnőtt. Új, ismeretlen fegyverek jelentek meg, első ízben vetettek be a háborúk során tengeralattjárókat, repülőgépeket, először alkalmaztak bombatámadásokat az ellenség élőerejének, harceszközeinek, harcálláspontjainak megsemmisítésére. Az első világháborúban a vérveszteség és az anyagi veszteség hatalmas volt. Emberek százezrei vesztek oda, katonák és polgári lakosok, városok, falvak dőltek romba a harcok során. Jelentős mértékű volt a környezet szennyezése, amivel akkoriban még senki nem foglalkozott. A világháborút végül az antant hatalmak nyerték meg. Az ezt követő versailles-i békeszerződés igazságtalan békét kényszerített a legyőzött országokra, ami újabb, világméretű háború csiráját hordozta magában.

A második világháború 1939-1945

Az első világháborúhoz hasonlóan a második világháború is a világuralom birtoklásáért folyt. A szembenálló felek lényegében ugyanazok. A központi hatalmakat most „tengelyhatalmaknak” nevezik, az antant hatalmakat pedig, „szövetségeseknek”. Olaszország ebben a háborúban a tengelyhatalmakhoz csatlakozik, úgy, mint ahogy Japán is, Ausztrália pedig a szövetségesekhez, más, lényeges változás nincs a felállásban. Támadó fél ebben a háborúban is Németország, illetve a vele szövetséges államok. Nyugodt lélekkel elmondhatjuk, a célokban, és a módszerekben sincs túl sok változás. Cél a gazdasági, katonai egyeduralom kivívása, illetve, a szövetségesek részéről annak megtartása. Ami a módszereket illeti, a hadviselő felek éppen úgy a másik fél teljes fizikai megsemmisítésére törekednek, mint korábban. A technikai fejlődés azonban a két háború között óriási volt! Jellemző adat: a leggyorsabb repülőgépek sebessége az első világháborúban 250-300 km/ó, míg a másodikban 750-1000 km/ó! Ennek megfelelően a rombolás, és a pusztítás is hatványozottabban jelentkezik. A háború befejező aktusaként a szövetségesek új, pusztító fegyvert alkalmaznak: atombombát dobnak két Japán nagyvárosra. További különbség, hogy míg az első világháború hadszínterei Európa területén voltak, a második világháborúban a Csendes Óceánon, és annak szigetein is harcolnak a hadviselő felek. A második világháborúban ember által vezetett gépek harcolnak ember által vezetett gépek ellen. Az ember a gépek harcában fontos tényező, de csak az egyik tényező! Egy-egy légitámadásban sok-száz gép vesz részt, a szőnyegbombázások egész városokat tesznek a föld színével egyenlővé. A harcokban tízmilliók halnak meg, az anyagi kár felmérhetetlen. A környezet szennyezése sokszorosa az összes addig lezajlott háborúk szennyezésének. A második világháborút is a nyugati hatalmak, a szövetségesek nyerik meg. A teheráni békekonferencián a szövetségesek érdekszférákra osztják a világot és biztosítják hatalmukat a vesztesek felett. A háború utáni évtizedekben új világrend kialakulása körvonalazódik. A Föld-bolygón újabb hatalmak, hatalmi csoportosulások, új erőviszonyok jelentkeznek. A korábbi ellenfelek számára egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a jövő háborújában nem ellenségként, hanem szövetségesként kell majd harcolniuk egymás oldalán. Szövetségi rendszert hoznak létre a kibontakozó, világméretű gazdasági, és egy fenyegető rémként felrémlő, esteleges, fegyverekkel vívott újabb világháború veszélyeinek kivédésére.

A harmadik világháború 2051-2052

A harmadik világháborút a hatalmi egyensúly megbomlása előzte meg. Az évezred első évtizedeiben erőteljes polarizáció zajlott le a Föld-bolygó társadalmában. Hatalmi tényezőként egyre komolyabb befolyásra tettek szert az ázsiai, és afrikai országok érdekszövetségei. A régiók között gazdasági verseny kezdődött, melyben a nyugati államok stratégiai helyzete előbb csak megrendült, később, a negyvenes évek közepére kilátástalanná vált. A Kína-, India-, és más ázsiai országok által vezetett érdekszövetség erőszakosan terjeszkedő gazdasági, és pénzügy-politikai lépéseit a nyugati szövetségesek gazdasági ellen-intézkedésekkel már nem tudták kivédeni. A szövetségesek 2051 szeptember 3-án hadüzenet nélkül, váratlanul offenzívát indítottak a Keleti Tengely túl-hatalmának megtörésére. Első lépésként feltörték, és megbénították az ellenséges csoportosulás vezető országainak pénzügyi, gazdasági és katonai koordinációs szervereit, majd rögtön ezt követően interkontinentális, ballisztikus rakétákkal lelőtték az információs rendszereket működtető szateliteket.
A Nyugati Szövetség meglepetésszerű támadása teljes sikert hozott. Az informatikai rendszerek megbénítása a válaszcsapás lehetőségét kizárta. A Keleti Tengely egyes, elszigetelt hatalmai megpróbálkoztak ugyan önálló, nem kellőképpen összehangolt akciókkal, melyek között katonai megoldások is voltak, ezek azonban a megfelelő irányítás hiánya miatt eleve kudarcra voltak ítélve. 2052 áprilisára nyilvánvalóvá vált, hogy a további ellenállás értelmetlen. Április 13.-án ugyanis a szövetségesek legfelsőbb katonai vezetősége ultimátumot küldött a Keleti Tengely Hadvezetőségének Koordinációs Bizottságához, melyben a területek bombázását és a katonai megszállást is kilátásba helyezte. A Keleti Tengely hatalmai még aznap deklarálták a feltétel nélküli kapitulációt. A háborút a velencei-béke zárta le, (2052 július 14) melyben a győztes hatalmak megtiltották a Keleti Tengelyhez tartozó országoknak önálló szatelitek rendszerbe állítását, korlátozták, s szövetségi ellenőrzés alá vonták az információs rendszerek működését, és a hagyományos fegyverek gyártását. A legsúlyosabb intézkedés azonban az volt, hogy gazdaság-, és pénzügypolitikájuk felett a szövetséges hatalmak voltak jogosultak felügyeletet gyakorolni. A harmadik világháborúban informatikai rendszerek harcoltak informatikai rendszerek ellen emberek irányításával.

A negyedik világháború 2918-3014

Az évezred utolsó évtizedében megindult az űr gyarmatosításának folyamata. A Föld-bolygó három nagyhatalmi csoportosulása: a Nyugati Szövetség (Európa és az Egyesült Államok), a Keleti Tengely (Kína, India, Japán, Óceánia, Melanézia, Mikronézia), valamint az Afrika Csoport (Afrika, és a közel-kelet országai) 2011 január 10-én Pekingben megegyeztek a gyarmatosítás szabályait illetően. A 111-es Tejútrendszer bolygóira a Nyugati Szövetségnek, a 112-esre a Keleti Tengelynek, a 114/C-re pedig az Afrika Csoportnak volt kizárólagos licence. A más területeken végrehajtandó betelepülésekre bármelyik csoport bejelenthette igényét, itt a Koordinációs Tanács az időrendiség alapján döntött. A Koordinációs Tanács lényegében automatikusan működő számítógépes rendszer volt, melynek központi szervere a 111-es Tejútrendszer 03/1 sz. „Arthemis” bolygóján műkötött. A központi szerver a koordinációs tevékenységhez szükséges adatokat és információkat az IUIR-től kapta. Az IUIR bonyolult rendszer, 3400-nál több lokalizált egységből áll, szerverek, űrállomások, szatelitek, stb, a Koordinációs Tanácshoz hasonlóan szintén emberi közreműködés nélkül, automatikusan működik. 2918-ban az emberi szintű, összetett gondolkodásra, logikai következtetésre képes rendszerek között, feltehetően belső kommunikációs problémák miatt az összhang megbomlott. A rendszerek kiváltak a központi rendszerből, kinyilvánították függetlenségüket és a hadiállapot a többi rendszerrel szemben. Egymás totális megsemmisítésére törekedtek. Minden rendszer harcolt az összes többi rendszer ellen, az emberek akarata ellenére. A káosz és a pusztítás, amit a háború hozott leírhatatlan volt. A bolygók 90 %-a megsemmisült, az emberiség lélekszáma 145 milliárdról 22 millióra csökkent! Végül 96 hosszú év kilátástalan küzdelmei után a rendszerek megegyeztek abban, hogy a háborút befejezik. Emberi felügyeletet kértek, hogy soha többé ne fordulhasson elő a világűrben, hogy gépek harcolnak gépek ellen. 3014 március 18-án a békeszerződés alapokmányát a Rendszerek ratifikálták, s ezzel a világmindenség legrettenetesebb, legpusztítóbb háborúja befejeződött. Tematikailag ezt a háborút is a Föld-bolygó világháborúi közé soroltuk.

A világháborúk oka, összefoglalás

A történészek évezredeken keresztül abban a tévhitben éltek, hogy a háborúk az emberi hatalomvágy, emberi érdekek miatt, mintegy „osztályharc” köntösébe öltöztetve jelentkeztek. A tanulmányok egy része arra a következtetésre jutott, a hogy az érdekellentéteket a termelési viszonyok feszültségei szülték, az emberi tényezőnek ebben csekély szerepe volt. Számos tanulmány rámutatott arra, hogy már az őskőkorszakban is harcok folytak törzsek között területekért, álló-, és folyóvizekért, az „élettérért”, olyan esetekben is, amikor ezek az életterek még szinte korlátlan mennyiségben álltak rendelkezésre.
Titkosított kutatási anyagok hozzáférését követően, ma már tudjuk, hogy nem így történt. Az ember ugyan alaptermészetéből fakadóan önző, agresszív, rosszindulatú, hatalomvágyó lény, de ahhoz, hogy pusztító háborúkat hozzon létre, a termelési viszonyok, és az emberi tényező mellett külső ráhatás kellett. Forrásaink szerint a világűrből érkező idegen lények részben kísérleti-, illetve részben stratégiai célok elérése érdekében emberi alakban megjelenve a Föld-bolygón, aktív ráhatásukkal erőszakolták ki a világháborúk kirobbantását. Az ő szerepük, közreműködésük nélkül nem lettek volna háborúk. A kutatások jelenleg is folynak. A teljes anyagot várhatóan 3 év múlva tudjuk majd közzétenni.

Utószó

Az olvasó első kérdése az lesz, hogyan jutottam hozzá 2011-ben Whale professzor 3822-ben írt tanulmányához? Már látom, ahogy legyintenek, látom a gúnyos mosolyt: ah, hiszen ez csak egy fikció, a tudomány jelenlegi ismeretei szerint az időutazás nem lehetséges!
A válaszom: de igen, lehetséges, bár erről én ma még nem beszélhetek!