A szex-magazint Gajdosné férje Bécsből hozta az egyik hivatalos kiküldetéséből. Az asszony az íróasztal jobb felső fiókjában tartotta, amit kulcsra zárt, ha kiment a szobából, és a kulcsot zsebre rakta. Értékes irodaszerek voltak még ott, filctollak, golyóstoll betétek, gémkapcsok, indigó-papírok, itatópárna, jó minőségű, puha radírgumi, A/4-es géppapírok és egyéb kincsek: kölni, púder, rúzs, papír-zsebkendő, körömlak, aceton, ami kémiailag dimetil-keton, s a körömlakk lemosásához használják, és más efféle női dolgok.
Nem feltételezte a kollégákról, hogy belenyúlnak, elképzelhetetlennek látszott, a biztonság azonban mindennél fontosabb, s ahogy mondani szokták, az ördög nem alszik.
Hogy mennyire így van, bebizonyosodott: egy szép napon minden óvintézkedés ellenére eltűnt a fiókból a féltve őrzött magazin. Először azt hitte, másik fiókba tette. Kihúzgálta a többi fiókot, beletúrt, kiszedte a dossziékat, hátha véletlenül alájuk keveredett. Elvileg nem kerülhetett oda, emlékezett volna rá, ha más fiókba teszi. Lopva körülnézett. Villányi Ica háttal neki a gépét verte, Eszteriné telefonált. Elhessegette az előjövő gyanút. Á, ez kizárt. Ők biztos nem vették el. Esetleg járt valaki a titkárságon? Megpróbált visszaemlékezni, hogy amikor legutoljára kiment, bezárta-e a fiókot? Nem tudta teljes bizonyossággal megmondani, nagy valószínűséggel igen. De, ha nem zárta volna be, se életszerű, hogy valaki odamegy az asztalához, és belenyúl a fiókjába, nem is teheti meg észrevétlenül, ha még ketten ott vannak a szobában. Elképzelhetetlen.
Mi van akkor, ha munkaidő után vitték el, például a takarítónő? – jutott az eszébe. Ez se nagyon volt lehetséges, hogy tudta volna kinyitni a fiókot a takarítónő? Legfeljebb tolvajkulccsal, ami felettébb kalandos feltételezés.
Töprengéséből Farkas elvtárs riasztotta fel, 10 óra után pár perccel kiszólt a párnázott ajtó mögül.
-Gajdosné, szóljanak Szilasinak, hogy jöjjön be hozzám!
-Igen főnök!
Megpördült a forgószéken. -Ica, kérem, menjen be Szilasi elvtárshoz, mondja meg neki, hogy a főnök kéreti!
A lány felugrott.
-Máris!
Odaszaladt, benyitott az osztályvezetőhöz. Szilasi szobája is a titkárságról nyílt, átellenben a nagyfőnök szobájával. A két bejárati ajtó között mindössze csak annyi volt az eltérés, hogy Farkas elvtárs irodájának ajtaja párnázott volt, emez pedig, nem, de ugyanaz a nagy, plafonig érő szárnyas-ajtó mindkettő.
-Szilasi elvtárs, ne haragudjon, hogy zavarom! Kérem, jöjjön, a nagyfőnök hivatja

A főosztályvezető Tandem Baluról kívánt beszélni. Fúrta az oldalát, hogy áll a fiú a számításokkal? Azt tervezte, szakcikket írat az elemzés eredményéről, és kettejük neve alatt beletéteti a Közgazdasági Figyelőbe. A Közgazdasági Figyelő főszerkesztője Gajdos Áron, Gajdosné férje, hatvanöt éves, három gyerek apja, két iskoláskorú unoka, szintén közgazdász. Gajdos Áron simán el fogja fogadni a cikket Farkas elvtárs nevével, a Kelemen Géza névvel viszont nem.
Így helyes – mondta magában. A fiúnak egyedül nincs esélye, elhajtanák a laptól, mint a legyet. Majd szólok Gajdosnénak, ha elkészül a cikk, és átküldetem vele. A pénzen megosztozunk, elvégre az én segítségem nélkül Tandem Balu a küszöbig se jutna el. A tiszteletdíjból kapok hatvan százalékot, ő meg negyvenet. Nem, az, sok. Inkább hetven-harminc, az sokkal reálisabb.

-Most akkor légy szíves magyarázd el nekem még egyszer, hogy mi ez a f.szság? -ezzel kezdte a főosztályvezető. Elhelyezkedett, kényelmesen hátradőlt a bőrfotelben.
-Igazából élőmunka ráfordítás-hatékonysági elemzés – mondta Szilasi. -Azt tudjuk, hogy a foglalkoztatás növekedése hozzájárul a népgazdaság eredményességének növekedéséhez. Vagyis inkább csak sejtjük, még soha senki nem számszerűsítette. A fiú ki akarja számolni, hogy az egyes élelmiszeripari ágazatokban tapasztalt átlagos állományi létszám-változások milyen mértékben befolyásolják a GDP változását. Az a jelentősége, hogy ez által optimalizálni lehetne az ágazatok arányait.
-Mi a p.csa az a dzsídípí?
-Ez egy angol kifejezés, gross domestic produkt vagyis bruttó hazai termék. Nyugaton ezt használják a népgazdaság termelési értéke kifejezés helyett.
Farkas elvtárs heves mozdulatot tett. -De mi nem vagyunk nyugaton, Szilasi elvtárs! Mi a szocializmust építjük itt, világos? Nekünk nem kell átvennünk az ő f.szságaikat! …Na és….hogy áll a vele? Mikorra várható végeredmény?
-Úgy tudom, haladgat – mondta Szilasi vállat vonva. – Persze, csak a szabad idejében, amiből nem sok van neki mostanában, mert hát utasításod szerint szopatjuk egy kicsit. Tavaszra talán meglesz.
-Azt mondtam volna, hogy szopassuk?
-Azt mondtad főnök, hogy fingassuk meg.
-Tényleg ezt mondtam?
-Igen főnök.
Farkas elvtárs gondolkodott.
-És, aszondod tavaszra lesz kész? Mi tart ennyi ideig?
-Rengeteg szorzat van, amit egyenként kell kitekerni.
-Mert miért?
-A parciális korreláció miatt.
-Vagy úgy! Értem. Na, jól van, ide figyelj. Mától mentsétek fel minden hivatali munka alól, azokat testáld át Némethnére és Szathmárinéra, úgy sincs semmi dolguk, naphosszat csak a p.nájukat vakarják. A fiú pedig gőzerővel dolgozzon a számításokon.
-Értem főnök.
-Téged bízlak meg, szakmailag ellenőrizd, és segítsd, ha elakadna.
-Úgy lesz!
-És fogjátok szigorúan. Nem ártana, ha beszélnétek a fejével. Úgy hallom sokat lóg.
-Majd szólok Svéder Rezsőnek, ő a csoportvezetője.
-Mondd meg Svédernek, hogy csessze le kőkeményen. Kapja el a tökét!
-Megmondom.
-Milyen adatbázisból dolgozik?
-A Statisztikai Évkönyvekből.
-Remek. Január végére legyen vele kész, akkor döntenek a Pártközpontban a sarokszámokról!
-Értettem, rajta leszek!

—————————————————-
A történet és a szereplők a fantázia szüleményei