A demokrácia a tengeren nem mindig célravezető!
Hogy ez mennyire igaz, arra nézve hadd meséljek el egy régi történetet, még nagy teaszállító klipperek idejéből.
1789 májusában történt. A Mary Hamilton teljes vitorlázattal haladt észak-északnyugati irányban a Déli tengeren Új Hebridák felé. Jó szél fújt egész nap, dagadtak a vásznak. A hajó sebessége megközelítette az óránkénti 15 csomót. Éjjel egy óra után néhány perccel a szél erősödni kezdett, majd nemsokára viharossá változott. A kapitány Lord Anthony Keen bevonatta a vitorlákat, csupán csak a főárbóc tarcsvitorláját és az egyik orrvitorlát hagyta fenn. 3 órakor az orkán letépte a két fennmaradt vitorlát, majd ezt követően nem sokra a főárbóc is kettétörött. Kritikus helyzetbe kerültek. A Mary Hamilton ellenőrizhetetlenül sodródott, a hullámok kényük, kedvük szerint dobálták a hatalmas hajótestet. Hajnali 5 órára veszedelmesen közel kerültek a Kék Iszonyat nevű korallzátonyhoz. Keen kapitány ekkor úgy döntött, összehívja a legénységet, hogy megvitassák, mit kéne tenni. Összlegénységi Ügydöntő Tanácskozást rendelek el, mondta a másodkapitánynak, az ősz Victor Broadynak. Ezt a tengerészeti szabályzat lehetővé teszi.
Magasan volt már a nap, de az értekezlet a hajó fedélzetén még mindig tartott. Sok okos javaslat született, a mi azonban az adott helyzetben megvalósíthatatlan volt, mint például az, hogy dobjanak horgonyt. Nem lehetett horgonyt dobni, az óceán azon a részen 1.5 mérföld mély, a horgonylánc pedig csak 150 méter hosszú. Ésszerűbbnek tűnt, hogy húzzanak fel néhány viharvitorlát, hogy a hajót irányítani lehessen. Végül, amíg tanácskoztak, a hullámok rásodorták őket a zátonyra. Nagy csattanás, dübörgés a fedélzeten. A fenék beszakadt, a megmaradt árbócok kidőltek. Pontban déli 12 órakor a Mary Hamiltont roncsait elnyelte a tenger.
Egy viharvert mentőtutajon hánykolódva az ősz Broady kifújva a szivarfüstöt, azt mondta Lord Anthony Keennek: „A történtek ellenére lordságod helyes döntést hozott. Az Összegénységi Ügydöntő Tanácskozás sikeres, eredményes, és legfőként demokratikus volt. Arról senki nem tehet, hogy a szél túl erősen fújt!”