MK VIII/6.

Hát bizony alig volt. Mármint férőhely, amire Csepregi János ácsingózott. A Huszár utcai iroda három nem túl tágas helyiségből állt. A Munkás utca felőli oldalon volt Balu szobája. Mellette a „titkárság” illetve egy ennek kinevezett szoba. Itt ült Eszteriné, elvileg ő volt Kelemen úr, alias Tandem Balu titkárnője, továbbá Villányi Ica, aki reggelente a Rottenbiller utcai bölcsődébe vitte Ibikét, s onnan érkezett sebbel-lobbal, valamint egy új gépírónő, Nárday Abigél.
A Huszár utcai fronton volt még egy apró helyiség két íróasztallal. Ahogy mondani szokták, egy harmadik asztal még cipőkanállal sem fért volna be. Az egyik íróasztal Nemesnének volt fenntartva, bár ő nem sokat tartózkodott a helyén, kötetlen munkaidőben dolgozott, lévén „kooperátor”, a másiknál Barna Roland ült. Roland, Nemesnével ellentétben éjjel-nappal benn lébecolt, általában előbb érkezett, és később ment el, mint a többiek. Igazi, hamisítatlan, munka-mániás, könyökvédős beamter szegény Roland tényleg, – hiába, ilyenek mindig voltak és mindig lesznek, ők azok, akik a sárban tapicskolva tolják előre a történelem szekerét.

Villányi Icáról csak egy szó, itt és most. A csúnya, nagy-orrú, vörös fiatalasszony lassan-lassan „kisfőnökké” nőtte ki magát a cégnél, minden szálat kézben tartott, minden ügyet ismert. Balunál is jobban tudta mennyi volt a bevétel, honnan folyt be, milyen címen, hová, kinek kell utalni és más, hasonlóan fontos dolgokat. Ica rendszeretete, precizitása nem ismert határokat, Balu hozzá fordult és tőle kérdezte, nem a titkárnőtől, hol a bélyegző, ez, vagy az a dosszié, s hol talál A/4-es papírt? A lány, vagy mondjunk most már így: fiatalasszony, az Emil-féle utalásokat is kézben tartotta. Ha valaki, akkor ő igazán tisztában volt a cég anyagi helyzetével. A beérkező pénzek 90 %-a átfutó tétel volt: jött és ment. A desztináció, hogy újra csak ezt a csúnya, de sokat mondó idegen szót használjuk, általában egy társadalmi szervezet bankszámlája. Sok ilyen létezett, a pénzek sokfelé mentek különböző címeken.
Ica egyszer megkérdezte a férjétől, hogy kik ezek a szervezetek? Balu csak annyit válaszolt: Emil érdekeltségei, ne foglalkozz velük!
További kérdéseire nem kapott egyértelmű választ. -Mit gondolsz -torkolta le a fiú – hol lennék Emil nélkül? -Megvonta a vállát. -Valószínű az utcán, mint munkanélküli. Semmi közöd hozzá! -csattant fel. -Ne ártsd bele magad!
-De – kezdte volna újra Villányi Ica – én csak annyit szeretnék tudni, szabályos-e ez az utalgatás, nem kerülünk bajba miatta?
Balunak nem volt türelme hülye kérdésekre válaszolgatni.
-Fogd be a szád ostoba p.csa! – förmedt rá. Kiment, bevágta az ajtót, véget vetve a disputának.
Pedig Icának figyelemre méltó ötletei voltak. Ő találta ki, hogy a Nemesné-féle ügyletekből származó fekete bevételeket olyan számlákkal ellentételezzék, amelyekre ez van írva: „szaktanácsadás”.
Az ötlet jó volt, fiktív szerződéseket szerkesztettek alátámasztásukra.

A természet és a fizika törvényeit semmibe véve egy harmadik íróasztalt helyeztetett el Tandem Balu a kisebbik szobában.
-Figyúzz – mondta az elégedetten ácsorgó Csepregi Jánosnak – itt lesz a helyed, Csepi. Remélem, megfelel, mást most nem tudok.
-Ideiglenesen jó lesz – vigyorgott Csepregi János. -Úgy se maradok sokáig.
-Hogy, hogy?
-Tudod, említettem, hogy van még valami a tarsolyomban.
-Mi a csoda lenne az, beavatnál?
-Ja, csak nem itt. Figyelj baszki, úgyis ebédidő van. Menjünk át a szemben lévő étterembe! Szemed-szád eláll majd kishaver! Igazi nagy durranás! Be fogsz szarni, ha meghallod!

MK VIII/7.

-Kétféle embertípus él a földön – magyarázta, miközben átmentek túloldalra, a HÁGI SÖRÖZŐ-höz. -Győztesek és vesztesek. Mint például azok a szerencsétlen balf.szok, akik elhagytak. Nem volt elég hitük, hogy kitartsanak. Ráfáztak. -Vidáman felnevetett. Hátba vágta Balut. -Hamarosan látni fogják, mennyire!

A Kőbányai Sörgyár lerakatának, ami háztömbnyi telken fekszik a Rózsák tere, Huszár utca, Munkás utca között, a sarkán volt a HÁGI, a Munkás utca és a Huszár utca kereszteződésében. A keleti stílusban épült, légiesen könnyed és mégis súlyos csipkézett falak egy meglehetősen tágas belső udvart vesznek körbe, ahová a régi időkben a szállítmányok érkeztek. Felszabadulás után, a Rákosi időkben a vállalat állami kézbe került. A Munkás utca felőli oldalon volt a teherporta, széles kapuján szinte szünet nélkül gördültek ki-be a sör szállítmányok: kezdetben még ló vontatta söröskocsik, kövér, szőke, jól megtermett hidegvérű muraközi lovakkal, majd, ahogy fejlődött a technika a lovas-kocsikat fokozatosan a teherautók váltották fel.

Az előtérben, a szemközti falon egy kecskebak feje néz szembe a betérővel. Alatta felirat: BARNA BAK SÖR. Egészen különleges hangulatot áraszt tűhegyes szarvaival, öklelésre készen.
-Látod, baszki – mutatott rá Csepregi János a kecskére. -A többség ilyen. Leszegi a fejét és megy ész nélkül neki a falnak. -Gúnyosan nevezett. – Gyere haver, b.sszunk be egy korsóval, és burkoljunk valamit.

A belső teremben ültek le, mert elől, a boxos részben minden asztal foglalt volt. Barna Bak Sört rendeltek, és Balu javaslatára, aki nagy ismerője volt a helynek, sóletet.
-Sólet a ház specialitása – mondta – itt azt érdemes enni. Na, vezesd csak elő a dolgot! Miről van szó?
János, bőrkabátja zsebéből elővett egy dohányzacskó-szerű tasakot, s titokzatos arccal megoldva a pertlit, tenyerébe öntött félmaréknyi apró magot. Balu orra elé nyomta.
-Tudod mi ez?
-Madáreleség?
-Egy nagy lóf.szt! Nem ismered fel, te nagy mezőgazdász?
-Nem vagyok mezőgazdász. Agrár-közgazdaságtant tanultam.
-Bocs!
Kihozták a sört, belekortyoltak.
-Cirok – mondta Csepregi János. -Sorghum saccharatum. Egészen spéci, holland nemesítésű vetőmag. Vadi-új innováció. Ne kérdezd komám, honnan van. Mondjuk úgy, hogy adósságrendezésből. Volt egy agg f.sz, aki nem tudott fizetni, s ezt adta cserébe. Megvan hozzá az eredeti certifikáció. Tanúsítvány, származási hely, satöbbi. Tudod mit ér ebből egy zsák? -Kivárt, ránézett ép szemével Tandem Balura. Hatásos jelenet volt, meggyőző.
-Mit? Nyögd már ki!
-Millát – mondta könnyedén nevetve Csepregi János. -És, most fogódzkodj meg, tudod, mennyim van ebből? 50 zsák, baszki.
Balu ivott, megtörölte a száját. A pincér hozta a sóletet, letette elébük.
-Nem rossz. -A fiú megvonta a vállát. -Arra bőven sok, hogy az ember eligya. Arra viszont kevés, hogy bevállaljon egy komoly bizniszbe. Mi a terved vele? Eladod?
János vágott a füstölt sonkából, szájába tette. Babot kotort a villájára. Élvezettel csócsálta műfogsorával. -Finom.
Nem mondott többet, hagyta Balut, hadd följön a saját levében.
-Bolond lennék. Idehaza beszart a termeltetés – mondta aztán kéjjel forgatva a szavakat – kiviszem Hollandiába, ott más a helyzet. Mintha cukor lenne, úgy fogják szétkapkodni.

Ettek. A sólet, amit felszolgáltak tényleg egészen finom volt, s a Barna Bak Sör, nem kevésbé. Felpezsgett füstös íze az ember szájpadlásán rendesen.
-Mekkora üzlet ez? -két nyelet közben kérdezte Tandem Balu.
-Óriási! -Csepregi is kortyolt. -Gondold el. Egy magból négy-öt növényke kel ki, mert elágazik, tudod. Mindegyik füzéren tíz-húsz szem terem. Az ember befektet ötven millát, és minimum a tízszeresét nyeri vissza!
-Ne csessz ki velem!
-Dehogynem. Számolj utána. A tízszeres szorzó óvatos becslés. Egy hektáron 25-26 mázsa mag terem.
Balu az utolsó falatnál tartott. Lenyelte, harapott hozzá rozskenyeret. Leöblítette egy korty sörrel. Hátradőlve, nagyot böffentett.
-Be lehet ebbe szállni, baszki, vagy magadnak szánod az egészet?
János komoly képpel tűnődött. Eljátszotta, hogy nem szívesen, és, ha nem Tandem Balu kérné, nemet mondana.
-Hát, hogy is mondjam…. olyan régen vagyunk barátok…. na, jó, nem bánom. Ha ragaszkodsz hozzá, felesben beveszlek!
-Tényleg megtennéd?
-Naná, hogy meg. Jótett helyébe jót várj!
Fölényesen vigyorgott.
-Mire valók a barátok Balu?

Papírt és tollat kértek a pincértől. Csepregi János ragaszkodott hozzá, hogy mindent írásban rögzítsenek.
-Nem azért, mert nem bízunk egymásban – szögezte le. -De halandók vagyunk sajnos, bármi megtörténhet.
A megállapodásban minden részletet rögzítettek. János garanciát vállalt arra nézve, hogy ha a termeltetési akció bármilyen előre nem látható ok miatt meghiúsul, a beszálló tőkét hiánytalanul visszaadja
-Ettől azonban nem kell félned – mondta. -Az én szavam a papírnál többet ér. Az ember nem b.ssza át a legjobb haverját. A haszon rád eső részét már tavasszal megkapod, rögtön azt követően, hogy leszerződtem a hollandokkal, és ők köhögnek!
Kinn az utcán átölelte Balu vállát, úgy mentek át az Irodához.
-Na tesó – vigyorgott rá menet közben – most megfogtad az Isten lábát, mi?!