A Zöld Hinta

A Zöld Hinta a Nagyszoba és a TV szoba között lóg. Az ajtófélfába van becsavarva fenn, magasan két erős vaskampó, az tartja. Télen, ha hideg van, és fűteni kell, a Felnőttek becsukják a két szoba között az ajtót, de ha becsukják, akkor sajnos nem lehet hintázni.
Lóci kérleli Anyát: hinta-palinta! Lóci már nagy, ő már tud beszélni. Ilyeneket mond: kikaka, bubibi, ligalaiga-laliga. Én is nagy vagyok, pedig én csak egy szőrös játék-mackó vagyok. Én is tudok beszélni, de én csak akkor beszélek, ha kettesben vagyunk Lócival, legfeljebb még a Fifi kutyus lehet jelen. Ennek az a magyarázata, hogy a Felnőttek egyáltalán nem értenék a dolgot, a Felnőttek összezavarodnának, megijednének, s azt mondanák: figyeljetek, itt valami nincs rendben, a játékok nem tudnak beszélni! Pedig tudnak, én vagyok rá az élő példa.

Lóci nagy már, mint mondtam, két éves, jó fejjel magasabb a nagy ebédlőasztalnál.
Lóci egyedül bemászik a Zöld Hintába, csak egy kicsit kell neki segíteni. Általában Fifi megy oda, hogy segítsen, tarja a hátát, ide lépj, Lóci, na csak bátran, ne félj, elbírlak! Máskor meg én megyek, s én tartom az én szőrös hátamat. Aztán lököm, lökdösöm a könyvespolc mellől a Zöld Hintát és énekelek: Azt énekelem, hogy:

Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára
Kanizsai, kanizsai állomásra.
Elől ül a masiniszta
Hátul meg a krumpli-fejű Tiszapista!

Lóci nevet: „pista” – mondja ő is.
Utána kérlelni kezd az én nagy Lócim. „Bumm, bumm, bumm!”
Értem mit szeretne, melyik nótát akarja. Fifi is érti, mert látom nevet, és a farkát csóválja.
Rázendítek:

Virágéknál ég a világ
Sütik már a rántott békát
Zimmezum, zimmezum, recefice bumm, bumm, bumm!

Lóci velem együtt mondja a végét, tetszik neki nagyon: bumm, bumm, bumm!
Sajnos több nótát nem ismerek, mert én csak egy szőrös, gombszemű játék mackó vagyok.
Anya jön a konyha felől: hagyjátok most szépen abba! Moss kezet Lóci, Nagyi már hozza a vacsorát, s Apa is jön mindjárt a Dolgozóból! Lóci ügyesen kimászik a Zöld Hintából, és megyünk hárman, libasorban a fürdőszobába kezet mosni. Elől megy Lóci, mögötte Fifi, én zárom a sort.
Persze, igazából csak Lóci mossa meg a kezét. Fifi soha nem mos kezet, mert Ő kiskutya, s a kiskutyák nem mosnak kezet, Én se mosok, a játék mackók sem szoktak. Vacsora előtt, mielőtt még Anya becsukná az ajtót a Nagyszoba és a TV szoba között, Lóci elbúcsúzik a hintától:
Szia Zöld Hinta, szia! Aludj jól, álmodj szépeket, holnap találkozunk!