Remete Géza vagyok. Budapesten születtem, de most Rómában élek. Róma nagyváros, és sok a lopás. Az én nyakamba is bele akartak varrni egyet. A belvárosban szórakoztam múltkor, a Fórum Románum közelében egy elit bárban. Szólt a tam, tam, a lányok verték a seggüket a földhöz. Persze én is. Oltári buli volt. Elkaptam egy csajt, letapiztam. Egy másiknak a lába közé feküdtem, meg akartam lesni alulról, hogy van-e rajta bugyi? Sikított, nevetett. Ekkor egy pasi került elő valahonnan, és rám kiáltott, hogy fejezzem be az erkölcstelenséget. Telefon volt a kezében, felvett mindent, a tapizást, és a pinalesést. Fenyegetett, szidott. A telójával hadonászva kiabálta: „feljelentelek, te disznó!” Elfutott a pulykaméreg. Követeltem, fejezze be a videózást, s tegye el a telefont!

-Piszok – ordította a képembe,

Na, ekkor történt az, amiről a sajtó úgy beszél, hogy „lopás”. Odaléptem hozzá, kicsavartam kezéből a készüléket, és kiszaladtam az utcára. Ő utánam. A Teveréig üldözött. Ott, hirtelen elhatározástól vezérelve, beledobtam a telefonját a folyóba.

Elloptam egy ember telefonját – írta a sajtó, s ezt mondták a TV-ben is.

No de lopás-e, ha az ember a személyiségi jogait védi?