A lajtorja 190. 5.
Onnan lészen eljövendő ítélni eleveneket és holtakat és országának nem lesz vége (VI. Könyv, befejezés)

A ház néma volt, és kihalt. A mellékutcákban a forgalom gyakorlatilag megszűnt e kései órán. Macu és a férje nem tartózkodtak a lakásban, valószínű szolgálatban voltak. Lajos felkapcsolta a lámpát és benyomta a villany-kályha kapcsoló gombját. Sirly melléje lépett, kezét hátulról a férfi vállára tette. Csöndes hangon, majdnem súgva mondta: – Megirigyeltem azokat a szerelmeseket ott a kocsmában. Kedvem lenne utánozni őket! Nem akar megcsókolni?

Csókolóztak, aztán kifulladva, felajzva leültek a nappaliban. Az egész ház nagyon konzervatív benyomást keltett. Régi bútorok, csipketerítők, kristályvázák. Családi fényképek bekeretezve, sárgarézből készült kereszt, és szentképek. A férfi konyakot töltött. –Mire igyunk?
-Semmire Csak úgy. Igyunk a mai estére. Proszit.
Ittak egy pohárral, aztán ittak még eggyel.
– Lezuhanyozhatok? – kérdezte a lány, félénken. – Három napja nem fürödtem. Tudja…a háború, a szolgálat…
-Hogyne, jöjjön. – Megmutatta a fürdőszobát. –Tessék. Ide, ez, az. Szüksége van valamire?
-Nem. De, menjen ki, kérem, és csukja be az ajtót, hogy átmelegedjen a helyiség. Várjon – szólt utána, amikor Lajos elindult. – Megtenné, hogy behoz nekem egy jó nagy férfi-inget, hogy fürdés után belebújjak?

Nem sokkal később a kádban állt Sirly. Nedvesen fénylett fehér bőre a vállán, a karján, hosszú combjain. Törülközött éppen, amikor Lajos bevitte az inget. Letette oldalt a gardrob-szekrény vízszintes lapjára. Udvariasan félrefordította a fejét, igyekezett nem oda nézni.
-Louis!
-Igen?
A lány leengedte kezét. a törülközővel. Halkan szólt.– Louis, nem akar látni meztelenül?
– De! Boldogan. Töredelmesen bevallom, már az előbb is próbáltam leskelődni egy icipicit, csak – magyarul folytatta – csak nem tudtam, mit szól egy ilyen mértékű indiszkrécióhoz?
-Akkor, nézzen meg bátran. – Felvetette a fejét, kiegyenesedett. Szeme úgy fénylett, mint két smaragd. – Látja, mondtam magának, hogy túl sovány vagyok!
A férfi mosolyogva válaszolt.
-Dehogy! Szó sincs róla. Magának nagyon jó alakja van Sirly. Pont olyan, mint amilyet én szeretek! Ilyet írt fel az orvos! Ha az Isten egyszer engem magára segítene, öt évet elengednék!
-Micsoda?
-Nem az enyémből, hanem a magáéból. Én vagyok az öregebb.
-Pimasz! –vigyorgott rá a lány. – Adok én neked öt évet, meglátod!